Kedves Olvasók!
Köszönöm a kommentjeiteket, és hogy nagyrészt úgy gondoljátok, legyenek hirdetések a blogon. Lesznek.
Így tehát szeretném felajánlani az oldalon található hirdetőfelületet Nektek, hirdetés céljából. Ha valaki itt szeretne hirdetni, írjon a finnugorblog@gmail.com email címre.
Kedves Olvasók!
A Blog.hu döntés elé állítja a blogírókat (aki itt blogol, az nyilván tudja).
A blogtulajdonos dönthet arról, akarja-e, hogy az index hirdetései megjelenjenek blogja felületén (2 dobozban) - a hirdetésekből befolyó összeget az index kapja, a blogger pedig bizonyos esetben nagyobb nyilvánosságot; vagy pedig a blog nem járul hozzá hirdetések megjelentetéséhez, viszont ez azt is jelenti, hogy egyáltalán nincs esélye arra, hogy akár csekély publicitást is kapjon.
Kedves Olvasóim, mivel ez a blog nem öncélú, hanem Nektek íródik, ezért a döntésben szeretném figyelembe venni a Ti véleményeteket is.
Kérlek, írjátok meg a kommentekben, mit gondoltok: hirdetéssel avagy hirdetés nélkül szeretnétek eztán olvasni a blogot.
Köszönöm!
Novembertől hegyi-mariul is lehet rádiót hallgatni
Kozmogyemjanszkban megkezdte adását a Marij El Rádió önálló stúdiója az "Akparsz".
A rádióállomás felállítását a köztársaság vezetése kezdeményezte, amely részben a köztársaság költségvetéséből részben pedig befektetői támogatásból valósul meg. A stúdió felállításának költségei körülbelül háromszázezer rubelt tesznek ki.
A rádió minden nap jelentkezik műsorral. Az adást két műsorvezető (Kozmogyemjanszkban és Emesevoban) állítja össze.
A Kulturális Minisztérium tervei szerint a nemzeti rádióadó fejlesztésének következő lépése az lesz, hogy a Marij El Rádió adásait közvetítik azokban a régiókban, ahol túlnyomó részt marik laknak. Addig a regionális rádiók rövidebb mari nyelvű adásokra tarthatnak igényt. Egy 2008-as felmérés szerint a köztársaságban kb. 3000 órában közvetítenek nemzeti nyelvű műsorokat.
A Marij El Rádió 2005-ben jött létre, és naponta 12 órában sugároz mari nyelven.
Jelenleg a marik a harmadik legnagyobb finnugor nép Oroszország területén. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a Föderációban 604.800 mari él, ami az összlakosság 0,42 %-a. A marik lakóterületükön őshonosnak számítanak és a Mari Köztársaság népességének 50,7 %-át teszik ki (312.200 fő). A hegyi mari lakosság 30.000 főt számlál.
Marik élnek még Baskíria, a Tatár Köztársaság és a Nyizsegorodi, Kirovi, Szverdlovszki és Permi Körzetekben is.
A mariknak három etnikai csoportját különböztethetjük meg: a hegyi-, erdei-, és mezei marikat. A mari népesség legnagyobb része mezei marikból áll.
A hegyi marik a Volga jobb felső folyásánál laknak, és szokásaikban, hagyományaikban is különböznek a másik két etnikai csoporttól.
A számik az első kongresszusukra készülnek
A Murmanszk Körzetben élő számik az első számi kongresszusra készülnek, melyet december 14-én rendeznek.
A Kola-félszigeti számik a nép gazdasági helyzetéről, jogaik védelméről és egy számi parlament felállításáról tárgyalnak majd a naggyűlésen.
A számi parlament a javslatok szerint működhetne a körzeti duma vagy a körzeti önkormányzat mellett tanácsadó testületként.
A kongresszuson a helyi lakosokból kiválasztott 75 küldött vesz részt. A körzetben összesen 1795 lapp él, legtöbbjük Lovozero kerületben.
A kongresszusi küldöttek választásának előkészítését tizenhat családi- és öt civil szervezet végzi.
Mordvinföldön a november Sztyepan Erzjáé
Sztyepan Erzja - mordvin származású szobrászművész november 8-án született, és ugyancsak ebben a hónapban, november 24-én távozott az élők sorából. Éppen ezért a mordvin állami múzeumban már hagyományszerűen a hónap minden jelentős eseményével a híres művésznek állítanak emléket.
E novemberben Sztyepan Erzja szobrainak kiállítását látogathatják meg az érdeklődők.
info-rm.com/2008/11/06/v-mordovii-nojabr-mesjac-velikogo.html
Terminológia- és nyelvjárárási szótár is készülhet a jövőben
A Mari Köztársaság kormányának nyelvi bizottsága terminológia és nyelvjárási szótár összeállítására tett javaslatot.
A bizottság egy olyan nyelvi labort szeretne létrehozni a Mari Állami Egyetem berkein belül, amely mind hegyi- mind pedig mezei mari nyelvű terminológia szótár összeállításával foglalkozna. A Mari történelmi, nyelvi és irodalmi intézet feladatául pedig egy nyelvjárási szótár kidolgozását jelölte ki, melyhez a munkát már 2009-ben meg kellene kezdeni.
A bizottsági ülésen szóba került a mari nyelv használata Joskar-Ola városképében és a kültéri reklámfelületeken. Ennek eredményeképpen az önkormányzaton belül egy bizottság felállítását indítványozták, amely egységesítené az állami nyelvek használatát, illetve meghatározná az idegen nyelvű feliratok kihelyezését.
Korzikai dal nyerte a kis nyelvek alternatív dalfesztiválját 2008-ban
Néhány tudnivaló a Liet-Lavlutról dióhéjban:
A Liet-Foundation-t 2002-ben frízek hozták létre Hollandiában. Az európai nyelvi kisebbségek dalfesztiválját Frízlandon rendezték 2002-2004 között, majd a helyszín 2006-ban átkerült Svédországba. A 2006-os dalfesztiválon Európa 25 kisebbségi nyelve képviseltette magát. A dalfesztivált az Interneten keresztül lehetett követni és szavazni is. Emellett néhány helyi rádió csatornája is közvetítette a versenyt. 2006-ban a számik immár harmadjára nyerték meg a Liet-Lavlut Dalfesztivált. Az eseményt néhány TV csatorna, többek közt a BBC is rögzítette.
A 2007-es dalfesztivált a meänkieli nyelven (finn nyelv egyik nyelvváltozatán) éneklő Surunmaa zenekar nyerte Göteborgból. Ezért a 2008-as dalfesztivált Svédországban, Luleå-ban rendezték meg.
A dalfesztivált az Európai Tanács is támogatja.
A 2008-as dalversenyről:
Az 5. Liet-Lavlut Dalfesztivált ez évben a korzikai Jacques Culioli nyerte. A dél-korzikai Cherából származó énekes mind a közönség mind pedig a zsűri díját elnyerte Hosanna in Excelsis c. dalával.
A versenyt élőben lehetett hallgatni, majd pedig szavazni is az Interneten keresztül.
A korzikai énekes csak néhány ponttal előzte meg a breton Gwennynt.
A 2008-as Dalfesztivál döntőjébe 12 zenekar került be. A résztvevők közt szerepelt a meänkieli Surunmaa, a norvéglapp Elin Kåven és a mordvin Mordens népzenekar is.
A dalokat meghallgatjátok a következő linken keresztül (CSAK EXPLORERREL MŰKÖDIK!)
További információkat találhattok az oldalon(angolul):
Finnország és a Komi Köztársaság hét kulturális projektet valósít meg
Erről a Jyväskylä-ben lezajlott IX. Oroszország-Finnország Kulturális Fórumon született határozat.
A komiföldi Finnugor Kulturális Központ (FUKK) a Finn Kulturális Alappal és a Volgai Finnugor Kulturális Központtal együtt a jövőben szemináriumokat szerveznek a nem kormányzati szerveknél dolgozók képzése céljából (IT, projekttervezés, adománygyűjtés témakörében). A költségeket a finn fél állja. Az első szemináriumot 2009 folyamán Sziktivkarban rendezik.
A FUKK és a finnek egyik további közös projektje, hogy egy olyan anyanyelv-tanítási módszert népszerűsítsenek, melyet a nem iskolás korú gyerekek anyanyelv-tanításában lehet felhasználni. Tarja Halonen korábban a Finnugorok V. Világkongresszusán elmondta, hogy Finnországban ez a kezdeményezés a finn és a lapp gyerekek anyanyelvoktatásában igen sikeres. A finnek tehát fel szeretnék ajánlani az e téren szerzett tapasztalataikat az Oroszország területén élőknek.
A komik a Castrén Társasággal együttesen támogatják a vót és a szetu nyelv felélesztése és elsajátítása érdekében megvalósuló kezdeményezéseket (a Leningrádi és a Pszkovi körzetben).
A Komi Köztársaság Nemzeti Könyvtára együttműködési megállapodást kötött a Turkui Könyvtárral. A megállapodás keretében a komi könyvtárosok menedzsmentet tanulhatnak. A tervben emellett szó esik komi-finn írótalálkozók szervezéséről is. Harmadrészt pedig a két könyvtár közötti kölcsönzést szeretnék lehetővé tenni mind a felnőtt mind pedig a gyerek részleg között.
A népművészek közt is együttműködési terv született „Virtuális nemezcsizmák” néven. A gyakorlati tapasztalatokat virtuális szférába kívánják átvinni. (Sokszor a kiállítások a szigorú vámszabályok miatt hiúsulnak meg). Az internet és egy web-kamera segítségével azonban virtuális kiállításokat, sőt kurzusokat is tudnak majd szervezni.
A Komi Köztársaság Csisztaljov Kulturális Felsőoktatási Intézménye a Pudosjärvi-ben lévő Népiskolával kötött diákcsere megállapodást. A csere keretében a diákoknak lehetőségük nyílik a két nép népművészetének tanulmányozására.
Komiföldön azt tervezik, hogy nemzetközi nőszövetséget hoznak létre a finnugor népek számára
A szervezet létrehozásáról szóló javaslatot október 17-én fogadták el a komiföldi vidéki nők III. találkozóján.
A találkozón a köztársaság különböző régióinak 47 küldötte vett részt.
A gyűlés fő témája volt, hogy a falusi nők miként vehetnének részt az aktuális szociális problémák megoldásában, illetve hogyan mozdíthatnák elő a távol eső vidékek gazdasági fejlődését.
Megvitatták azt is, hogyan vehetnék fel a harcot a vidéken mindenhol elterjedt, sokak számára mindennap megoldásra váró problémával: az alkoholizmussal. Emellett szeretnék bővíteni a női vállalkozók vidéki üzleti lehetőségeit.
A korábbi találkozók és tapasztalatcserék rámutattak, hogy a köztársaság különböző tartományaiban élő nőknek összefogásra van szükségük ahhoz, hogy közelebb juthassanak céljaik eléréséhez.
A szervezők Valerij Markovhoz, a Finnugor Népek Konzultatív Bizottsága elnökéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy támogassa a nőszövetség létrejöttét.
Ma este az Udmurt Nemzeti Könyvtárban bemutatják a „Tangira” című udmurt eposzt
Az eposz szerzője Mihail Atamanov – bölcsészdoktor, az uráli népek történelmi és kulturális kutatóintézetének vezető munkatársa az Udmurt Állami Egyetemen. A „Tangira” című eposzon több mint négy évig dolgozott.
Az eposz tizenkét énekből áll, melyek között az ősi udmurt hangszer, a tangira teremt kapcsolatot. A tangira arra szolgál, hogy az udmurtokat véres csatákba vagy nagyobb vígasságokra hívja össze. Atamanov a könyvben nemcsak szerzőként és folklórszövegek gyűjtőjeként, hanem tudósként is bemutatkozik. Az eposzban az udmurtok kétezer éves történelme tükröződik, melynek egy része a nagy népvándorlás korát ábrázolja.
Így néz ki egy tangira:
Az udmurt nyelvű kötetet Párizsban mutatták be
Pjotr Zaharov az "Invozso" újság főszerkesztője, költő, újságíró, kritikus, és az Udmurt Pen-Club alapítója fél évvel ezelőtt elhatározta, hogy megmutatja: az udmurt nyelv is képes arra, hogy nemzetközi színvonalon szólaljon meg, mégpedig francia versek fordításán keresztül.
Az ötletet megvitatták a Pen-Clubban is, majd megszületett a fordítás terve. A munkában többen vettek részt, majd fél évvel később megszületett a 240 oldalas almanach, mely Baudelaire-től kezdve a modern költőkig tartalmaz versfordításokat.
Az almanachot Párizsban mutatták be a Sorbonne-on, A Keleti Nyelvek Intézetében, a Farancia Pen-Clubban és a Költészet Házában. Így, bár a franciák udmurtul meg nem tanultak, mégis tudják, hogyan hangzik költészetük ezen a nyelven.
Pjotr Zaharov a jövőben olasz irodalmat szeretne udmurtra fordítani.
Első számi kongresszus Murmanszkban
A számik első kongresszusát Murmanszkban rendezik meg ez év december 14-én. A rendezvényt az Állami Egyetem Északi népek Murmanszki központja szervezi.
Komiföldön megjelent az első komi nyelvű meseregény
Jelena Kozlova kisregénye «Гöгыля-вугыля» ’Varázsceruzák’ címmel az Anbur kiadó gondozásában jelent meg Komiföldön.
A történet egy kisfiúról szól, aki a varázsceruzáknak köszönhetően nagy népszerűségre tesz szert vele egykorú társai körében. Jelena elképzelése szerint a történet egyik célja, hogy a komi népre általánosan jellemző őszinteséget és becsületességet ábrázolja.
A mesét oroszra, és a napokban svédre, s egy részét norvégra is lefordították.
Komi néprajzkutatók egy ritka szertartást - melyben az elhunytra emlékeznek - írtak le Priluzja körzetben
A nyelvi Intézet munkatársai 2004 óta folytatnak különböző kutatómunkát komi területeken, és több szájhagyomány útján megmaradt népi hagyományt sikerült megörökíteniük.
A kutatókat is meglepetésként érte, hogy a kerület központi településén egy ilyen szertartást találtak, hiszen egy központi terület mindig jobban ki van téve a tömegkultúra erősebb befolyásának.
A szertartás ekképp zajlik a priluzjai komik körében: elhunyta után negyven nappal újra megszemélyesítik a halottat. Ehhez kiválasztanak valakit, aki a halott szerepét eljátsza. Majd az ünnepi asztalhoz ültetik, s az elhunyt nevén szólítják. A megemlékezés után ételt és ruhát adnak neki, ő pedig barátait és rokonait jó tanácsokkal látja el, majd a temető irányába távozik.
12 éve létezik az Udmurt Kulturális Központ – a Mari Köztársaságban
Az udmurt kulturális központ a Mari-Tureki Kerület Karligan falujában található, s nemcsak a környező települések lakóit, hanem a városokból, sőt egészen az Udmurt Köztársaságból idelátogatókat is szeretettel látja.
Hatszáz évvel ezelőtt Rettegett Iván hatalomra jutásával egy időben több udmurt költözött erre a területre és alapította meg Karligan falut, ami tatárról fordítva „fekete ribiszkét” jelent.
Jelenleg Karligan lakosságának felét (kb. 500 fő) udmurtok teszik ki.
A központ tevékenységének köszönhetően rendszeresen megrendezik az udmurt ünnepeket. Az épületben pedig egy kisebb múzeum is helyet kapott, ahol hagyományos udmurt tárgyakat állítottak ki. A központ fő tevékenysége azonban a zene terén nyilvánul meg. Két népzenekart tartanak fenn, ahol gyerekek és felnőttek egyaránt játszanak. Fellépő ruhájuk pedig csodaszámba megy, mivel még őrzi a "nagymamák" emlékét minden apró kiegészítővel és motívummal együtt.
Az együttesek gyakran lépnek fel Udmurtiában is.
A kulturális központ nagyon népszerű nemcsak az udmurtok körében, hanem gyakran járnak a foglalkozásokra oroszok, marik és tatárok, a helyi iskolában pedig lehetőség van arra, hogy a gyerekek az orosz és a mari nyelv mellett udmurtul is tanuljanak.
www.newsmari.info/archives/3873#more-3873
Október 15-19 között Perozavodszkban rendezik meg a III. Összorosz boxbajnokságot a finnugor népek körében
Október 15-én a petrozavodszki Box Házában nyitották meg az összorosz boxbajnokságot és a Valerij Volosin tiszteletére rendezett IV. súlyemelő bajnokságot a finnugor népek körében. A rendezvényen többmint 50 sportoló vesz részt. A versenyzők Finnországból, Karjalából, Tobolszkból, a Vologdai-, Leningrádi-, Arhangelszki- és Murmanszki körzetből, a Permi területről, és a Komi, Burját valamint a Mordvin Köztársaság területéről érkeztek.
E bejegyzéssel utalnék az esetleges finnugor olimpia kérdéskörére, illetve a pekingi olimpián aranyérmet szerzett finnugor sportolókra, ahol vitattuk a résztvevők finnugorságát. Számomra ez most nem kérdéses, inkább az összoroszon vagyok meglepődve.
A IX. Oroszország-Finnország Kulturális Fórumot idén Jyväskyläben rendezték meg
A Komi Köztársaság kulturális és művészeti képviselői október 9-10 között Finnországban tárgyaltak a komi-finn kapcsolatokról.
A Fórum témája a kultúra, az ifjúság és az oktatás volt.
A megvitatandó témák közt szerepelt a finnugor kulturális együttműködés kérdése is (Oroszország-Finnország viszonylatában).
A kulturális együttműködési fórumot 2000-ben hozták létre. A helyszínek évenként váltakoznak. Az alapszabály azonban az, hogy mindig a rendező fél javasol konkrét terveket, a vendég pedig partnereket keres annak megvalósításához. A fórum jelentősége, hogy közös alkotómunkára ad lehetőséget, a kulturális intézményeknek, szervezeteknek pedig részvételt biztosít.
A Komi Köztársaság elnöke Vlagyimir Torlopov a fórum keretein belül munkamegbeszélést folytatott Timo Korva lappi megye vezetőjével. Torlopov köszöntötte az új elnököt, aki 2008 szeptemberében váltotta Hannele Pokkát, és hangsúlyozta, hogy elődjével is jelentős eredményeket értek el a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése terén.
A Komi Köztársaság elnöke bízik abban, hogy a két nép együttműködése ezután is dinamikusan fog fejlődni. Mindkét oldal tervei közt szerepel, hogy megosztják tapasztalataikat az ökológia, a hagyományos területen való rénszarvastenyésztés, a népművészet, a kultúra és a finnugor kapcsolatok megszilárdításának területén. Kölcsönös érdekeiket pedig a közös projektek fejlesztése (erdőgazdálkodás, fafeldolgozó ipar, kis- és közepes vállalkozások, etnoturizmus) szolgálja – fiatal szakemberek bevonásával.
Vlagyimir Torlopov hivatalos beszédet is tartotta fórumon, melyben köszöntötte a finneket a finn irodalom napja alkalmából. Felszólalása végén pedig meghívta a résztvevőket a soron következő X. jubileumi fórumra, amelyet 2009-ben Sziktivkarban rendeznek meg.
Iona Jasezerszkij szent nevére keresztelt pravoszláv templomot építettek
2008. 10. 09.
A Karjalai Egyházmegye tájékoztatása szerint a húsz kilométeres körzetben egyedülálló építkezés négy évig tartott. Jelenleg a befejező munkálatoknál tartanak, elektromos árammal és vízzel látják el a templomot.
„A település és a közeli falvak több lakója reményteljesen tekintett az új templomra – meséli az épülő templom vezető lelkésze Doszifej (Larionov). Vágytak a templomra, mert lelki gyógyítót láttak benne, életük minden vidámságának és jóságának kezdetét. Ez az első olyan szent templom, mely az utóbbi 200 évben ezen a környéken felépült, s jelenleg „Vepsze földön” egyelőre az egyetlen működő is”.
Az egyház vezető elöljárója megkérte a hívőket, hogy segítsenek az egyházközségnek az építési munkálatok befejezésében és a templomi eszközök beszerzésében.
Iona Jasezerszkij főtiszteletest a környező vepszék lakta vidék égi védőszentének tartják. A pravoszláv szent a XVI. század végén élt, és ezen a helyen alapította meg a Ion-Jasezer kolostort.
stolica.onego.ru/news/2008-10-09.html
