FINNUGOROKRÓL NEM CSAK FINNUGOROKNAK

A Marij-El Tv adásai tavaly decembertől internetről is letölthetők. Hírek, érdekességek és akár időjárásjelentés is az alábbi linken elérhető:

video.vmariel.ru/users/MarielTV/videos/public

 Egy kis kedvcsináló:

Növekszik a szeszes italok forgalmi adója

A finn kormány hamarosan újabb forgalmiadó-emelésre készül, amelyről  nem hivatalos tárgyaláson döntöttek. Utoljára január elején emeltek áfát, ezt megelőzően pedig tavaly januárban.

A mostani megbeszélés alapján úgy tűnik, hogy a szeszes italok forgalmi adóját újabb
10 %-kal kívánják emelni. Erről a jövő hónapban döntenek. A rendelkezést április elején kívánják életbe léptetni.
A január eleji áfa emelés a fogyasztói árakat átlagosan 4,5 %-kal növelte. A töményebb szeszesitalok ára nagyobb, míg az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, pl. borok ára kisebb mértékben változott.

www.finugor.ru/

Adatbázis született a Jamali Körzetben található kultikus helyekről

A Jamal Körzet északi részén élő őshonos népek hagyományos életterének iparosítása kapcsán a kis létszámú őshonos népek ügyeivel foglalkozó hivatal adatbázist hozott létre a körzet őshonos népeinek szent-, kultikus- és temetkezési helyeiről. Az adatbázis létrehozását a "Novatek" Kft. támogatta. Eddig a Suriskari, Urál-környéki, a Jamali és a Tazovi Körzet adatait dolgozták fel.

Az adatok gyűjtése még 2000-ben megkezdődött. A kutatásokat néprajzkutatók vezetik (Leonyid Lar, Galina Harjucsi). A fent említett hivatal több olyan kutatóutat is finanszírozott, mely eredményeiből könyv is született (Mítoszok és legendák a jamali nyenyeceknél; Jamal kultikus emlékei).

A Tazovi Körzetben zajló nemzetközi kutatás már 263 szent helyet tárt fel. A kutatás témája: "A szent helyek megóvása az Északi-Sarkvidék őshonos népeknél; szociológiai kutatás Észak-Oroszországban."

www.yamal.org/all-news/1816-2009-02-24-10-23-40.html

Néhány érdekes mari oldal a neten

A www.mari-el.name/ internetes portál egy éves lett februárban. Egy év alatt a keresők első helyére küzdötte fel magát, a kattintások száma eléri a napi 350-500-at is. Az oldal szerkesztője - Andrej, munkájáért anyagi ellenszolgáltatást nem kap, politikát nem kíván az oldalra vinni, viszont törekszik arra, hogy a felkerült anyag friss és sokakat érintő legyen.
Némi ide-oda kattintás után láthatjuk, hogy az oldal kétnyelvű. Néha orosz, néha mari. (Vajon melyik nyelvjárás? Mariul tudók segítsetek.)

A szülinapi bejegyzésből megtudjuk, hogy több mari nyelvű oldal is létezik már a neten.
Vegyük sorra ezeket:

A mari-el.name oldal online rádiót is működtet. A kezdőoldalon a napi adást és néhány mari zenét is meghallgathatunk: meroi.mari-el.name/

Nyelvtanulók számára igen értékes lehet, hogy a Vasziljev-Ucsajev Mari-orosz szótár felkerült az internetre is. 8351 szót és kifejezést tartalmaz. Használatához le kell töltenünk a StarDict nevű programot. Ezt megtehetjük akár az oldalon keresztül is. Talán nem meglepő, de az oldal maga és a használati utasítás is orosz nyelvű. Ha valaki szeretné letölteni, és segítségre van szüksége, írjon a kommentekben. Innen lehet letölteni: www.marlamuter.org/index.html

Ha valakinek újságolvasáshoz lenne kedve, már azt is lehet. Több internetes mari újság létezik: www.gazetakugarnya.ru/
www.mari-el.in/
www.mariuver.info/ - ez utóbbi inkább hírportál, orosz nyelvű mari hírekkel, a megelőző kettő pedig többségében mari írásokat tartalmaz.

Mari ünnepekről, nemzeti hősökről, a mari történelem tragikus időszakairól, sőt társadalompolitikai terminológiai kérdésekről egy külön oldalon tájékozódhatunk elvileg angolul és oroszul. Az angol nyelvű változat azonban igen szegényes. Az oldal: www.mari-el.eu/ru/node

Nemrégen pedig három új mari oldal is elindult, egy színház-témájú www.mari-tuz.ru/, egy mari dalokat tartalmazó (az oldal egyelőre feltötltésre vár) www.marisong.ru/ és egy mari szociális háló, amolyan mari iwiw facebook formában www.mari-net.ru/home.php.

A bevándorlókat ritkán szolgálják ki finnül

A bevándorlók bizonyos helyzetekben inkább angolra váltanak, mivel a szolgáltatás ebben az esetben gyakran színvonalasabb. A nem megfelelő kiszolgálás miatt egyelőre még senki nem került a bíróság elé, diszkriminatív bánásmóddal kapcsolatos esetből (pl. a kisebbséghez tartozótól megtagadták az étterembe való belépést) azonban legalább huszat tárgyal évente a finn bíróság.

A törvény szerint minden egyes vendégnek egyforma bánásmódban kell részesülnie.
A nem megfelelő nyelvtudás miatt senki sem kerülhet hátrányos helyzetbe.
A bevándorlóknak lehetőséget kell adni arra, hogy finnül beszéljenek, főleg, ha ezt ők magauk kezdeményezik.
A bevándorlók általában elég jól beszélnek finnül, csak a finnek ehhez még valószínűleg nem szoktak hozzá.

www.finugor.ru/

Észtország a világ legkevésbé vallásos országa

A Gallup legfrissebb felmérése alapján kiderült, hogy a világ tíz legkevésbé vallásos országából öt az Európai Unióban található. A sort Észtország nyitja.

Észtországban csak a megkérdezettek 14 %-a válaszolt igennel arra a kérdésere: "Fontos szerepet játszik-e a vallás az Ön mindennapi életében?".

A vallás fontossága szempontjából az észteket a svédek (17%), a dánok (18%), a norvégok (20%) majd pedig a csehek (21%) követik az azerbajdzsániakkal fej-fej mellett.

Európa legvallásosabb országainak Olaszország, Portugália, Lengyelország, Románia és Görögország bizonyult.

A világ legvallásosabb országainak listáját Egyiptom (100%) vezeti, majd Bangladesh (99%) és Sri Lanka (99%), valamint Indonézia, Congo, Sierra Leone, Malawi, Senegal, Djibouti és Marokkó követi egyformán 98%-kal.

A felmérést 143 országban 1000 ember megkérdezésével végezték 2006-2008 között.
Az eredmények hibalehetősége ±4 %.

rus.postimees.ee/

Új kolta-számi független internetes portál indult

Az oldal anyagát nagyrészt a "Российские саами" ~ 'Oroszországi számik' (RuSa. © A.Yurjev, Lovozero-2000) c. multimediális CD anyaga adja, amelyet Lovozero település "születésének" 450. évfordulója alkalmából készítettek 1999-ben.
A lemez rengeteg fényképet, szöveges információt, videót, valamint hangzóanyagot - legalább 100 dalt és mesét is tartalmaz.

A weboldalra a fent említettek is felkerültek, de ezen kívül találunk még egy szabadon letölthető lapp szótárt is. A szótár megközelítőleg 10.000 szócikket tartalmaz, használatát pedig gyorskereső segíti.

A bal oldali menüben megismerkedhetünk a kolta-számik történetével, olvashatunk lovozeroi híreket és időjárást, nézhetünk képeket, hallgathatunk hangfelvételeket, találunk hasznos linkekeket, és megtudhatjuk, melyek a legfontosabb számi ünnepek.
Már, ha tudunk oroszul. Mert az oldal egyelőre csak egynyelvű.

Itt lehet olvasgatni: www.saami.su/index.php

A világ őshonos népeinek találkozója idén az USÁ-ban lesz

A találkozóra Alaszkában, Anchorage-ben kerül sor április 20-24. között. Témája a klímaváltozás.

A találkozó fő feladata a tapasztalatcsere, illetve a klímaváltozásról szóló adatok megosztása elemzése és értékelése az őshonos népek szempontjából, illetve abból a szempontból, hogyan befolyásolja ez a változás életmódjukat, a környezetüket. Szó lesz az őshonos népek helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szerepvállalásáról és stratégiai szempontból való befolyásáról az egyes partnerkapcsolatokban.

A találkozó weboldala: www.indigenoussummit.com/servlet/content/home.html

A nyenyec "Jaszavej" Egysület és a Számi Régió Oktatási Központjának együttműködése ez évben is folytatódik

Január végén zajlott Inariban az a találkozó, melynek témája a "Hagyományos északi mesterségek fejlesztése" volt.

A legfőbb feladatokat az alábbiakban határozták meg: a rénszarvastenyésztő vállalkozások fejlesztése higiéniás- és a rénszarvas-vágások kontrollálása szempontjából; a rénszarvashús feldolgozása; a szarvashúsbúl készült termékek marketingje.
A szeminárium mindenekelőtt a finn és orosz szakértők együttműködésének kiszélesítését szeretné elérni a rénszarvastenyéstő ágazat termékeinek feldolgozása és reklámozása területén.

www.finugor.ru/

A Kolta-számi rádió anyagi problémákkal küzd

A Barents-régió egyik legismertebb rádiójának működése adósságok miatt került veszélybe.

A Lovozeroban (számiul Lujavr) működő rádió a Kola-félszigeten található települések híreit közvetíti, melyeket Norvégiában, Svédországban és Finnországban tevékenykedő számi rádiócsatornáknak is átad.

A rádió elindításához pályázati úton kaptak támogatást, ebbe az összegbe azonban nem tartozott bele a napi költségek fedezése. A rádió pártfüggetlen és állami szervek vagy nagyobb vállalatok támogatását sem élvezi. A rádió dolgozóinak azonban fizetést kell biztosítani. Épp ezért a rádió jelenleg kb. 7000 eurónyi adóssággal rendelkezik.

Ha a közeljövőben a rádió nem talál megfelelő anyagi forrásokat, akkor tevékenységének befejezésére kényszerül, ami után újraindulni sokkal nehezebb lesz.

A rádió finanszírozásának egyik lehetősége az lehet, hogy tévéhíreket ad el a Skandináviában újonan létrejött számi Oddasat hírcsatornának. Az Oddasat norvég kirendeltsége riportonként kb. 750 eurót fizetne, havonta azonban csak négy hírt vennének, amely nem oldaná meg a kolta-számi rádió anyagi problémáit.

www.finugor.ru/

Egy éjszaka arrafelé:
A kép forrása: www.hibiny.ru/gallery/en/nature/kirovsk/145/2508/#s

Nemrég bukkantam az interneten egy információkban, képekben, adatokban bővelkedő, igazán érdekes térképre, amelynek segítségével virtuális túrákat tehetünk a Hanti-Manysi Autonóm Körzet és Jugria területén, vagyik a hantik és manysik lakóföldjén.

"A virtuális utazás tervezetét Jugria vagyis a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet Kormányzói Pályázata finanszirozza" - olvasható honlapjukon. A program egészen friss, mondhatni zsenge. Nagy előnye, hogy háromnyelvű. Oroszul, magyarul és finnül is túrázhatunk. A bemutatót, azaz a demót valamiért magyarul "szkrinkaszt"-nak sikerült fordítani. Ettől függetlenül még jól működik.

A térképeken a különböző szimbólumokra kattintva nemcsak az ott élők szokásaival ismerkedhetünk (dióhéjban), hanem fényképeket is láthatunk (érdemes bekattintani a néhol megjelölt "flickr"-en található albumokra egyéb gyöngyszemekért), sőt néhány népzenei motívumot is meghallgathatunk.

Itt túrázhattok:

www.ethnic-tour.ru/hu-about.htm

Jugria kormányzójának díjában részesülhettek a kis létszámú őshonos népek nyelvének és kulturájának megőrzését illetve fejlesztését szolgáló pályázatok.

A díjra 56 terv pályázott, ebből 27 nyert el valamiféle támogatást (100 ezer - 1,1 millió rubel közötti összeget).
A leggyakoribb témák a következők voltak: "Az obi-ugorok tárgyi kultúrájának megőrzése és fejlesztése" vagy "Az őshonos népek kultúrájának megőrzése és fejlesztése", illetve "A családon belüli értékek kialakítása és fejlesztése, a hagyományos ismeretek átadása".

A nyertes pályázatok közt szerepeltek többek közt az alábbiak is: "A hanti folklór szöveggyűjteménye", "Mesefilmek hanti motívumok alapján".

A pályázatok elbírálásánál figyelmet fordítottak arra, hogy olyan terveket is díjzzanak, amelyek a hanti-manszijszki területtől távolabb élők támogatását szolgálják.

ugrainform.ru//index.php

Könyv a nyenyecekről

Ljudmilla Homics etnográfus új könyvet írt a nyenyec folklórról és egyben nyelvészeti kérdésekről ("Сборник ранних научных статей" ~ Korábbi tudományos cikkek gyűjteménye)

A könyv nagyrészt a nyenyec nép kulturális örökségét s a hantikkal valamint a manysikkal meglévő kapcsolatát tárgyalja. A szerző részletesen ír a nyenyec tárgyi és szellemi kultúrájáról.

Bár a nyenyecekre vonatkozó akadémiai monográfiák már korábban megjelentek (az 1953, 1962 és 1966-os expedíciókat követően), szakértők szerint e kiadvány mégis értékes abból a szempontból, hogy a szerző saját élményeire, 1958-73 között végzett kutatásaira támaszkodik. Homicsnak sikerült olyan szokásokat is leírnia és tudományos szempontból vizsgálnia, melyek ma már eltűnőben vannak.

Színes újság a nyenyeceknek

A Nyenyec Autonóm körzetben bemutatták a "Tundra szava" (Вынгы Вада) c. újság első számát.

A kiadvány negyedévente jelentkezik 1500 példányszában, s ingyen lehet hozzájutni.
Az újság létrejötte a "Az Északi kis létszámú őshonos népek megőrzése és fejlesztése 2008-2010-ben" elnevezésű programnak köszönhető.

Könyv "Észak kis létszámú népei"-ről

Krasznojarszkban 1000 példányban adták ki az "Észak kis létszámú népei" c. könyvet a "Буква С" kiadónál. A kiadvány megjelentetésének előzménye valószínűleg az a 2008. novemberi ülésen elfogadott döntés, miszerint összeállítanak egy fotóalbumot az északi kis létszámú néek bemutatására.

A most megjelent könyv az északi kis népek származásáról, történelméről szól, s természetesen megtalálható benne kultúrájuk, mindennapi életük leírása is. A kb. 200 oldalas kiadványban a Krasznojarszki területen élő népekről - evenkikről, nganaszanokról, dolgánokról, szölkupokról, enyecekről, evenikről, ketekről, nyenyecekről és csulimokról olvashatunk. A könyv inkább egy fotóalbumhoz hasonlít, mivel rengeteg színes képanyagot is tartalmaz.

Az albumot elsősorban könyvtárak és iskolák kapják meg, néhányat pedig megtartanak, hogy egyes rendezvényeken ajándékként adhassák át.

Elektronikus kiadványok

Északi kis létszámú népek elektronikus adatbázisa

A Krasznojarszki területen megkezdte múkődését az északi kis létszámú népek elektronikus adatbázisa. Jelenleg az adatfeltöltés fázisa folyik.
Az adatbázis elsődleges feladata, hogy a szóban forgó népek létszámának változását és életkörülményeiket figyelje. Az adatbázisban minden egyes személy adatai megtalálhatók lesznek (születési év, hely, családjának összetétele, milyen társadalmi funkciót tölt be). A személyes adatfelvétel folyamán mindenkinek jogában áll megtagadni adatainak megadását. De ez azt is jelenti, hogy a körzet nem tud majd az illető speciális problémáiban segítséget nyújtani.
A Krasznojarszki területen jelenleg 15 300 olyan személy él, aki a kis létszámú népek valamelyikébe tartozik.
Az adatbázis létrehozására 2 millió rubelt különítettek el.

Mari újság már az interneten is

A baskíriai marik "Чолман" c. társadalmi-politikai tematikájú újsága tavaly novembertől már az interneten is olvasható.
Az újságot 1991-ben hozták létre, hogy a baskíriai diaszpórában élő marik életéről beszámoljon. Több írás foglalkozik a nemzeti nyelvű oktatás és a népi kultúra megőrzésének problémájával. Az újság megjelentetésének egyik célja, hogy a felnövő nemzedéket megismertethessék a mari nép szellemi kultúrájával, illetve hogy a mariul beszélő és nyelvüket szerető lakosságot olvasásra buzdítsák.

Ezen a linken lehet mariul újságot olvasni: cholman.pressarb.ru/

Nyenyec-Orosz szótár újabb kiadásban

A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet Északi kis létszámú őshonos népeinek ügyeivel foglalkozó részlegének megbízásából, a Novatek Kft. anyagi segítségével újra kiadták Natalija M. Tyeresenko nyenyec-orosz szótárát 1000 példányban a pétervári "Просвещение" kiadónál.

A szótár első kiadása az 1940-es években készült, melyet 1865-ben és 2003-ban is újabb kiadás követett. Oktatási segédanyagként ma is jól használható, hiszen ez az egyik legteljesebb nyenyec szótár, amely egyébként 22000 szót tartalmaz.

Karjalában új mesekönyv jelent meg

A könyv valójában olyan meséket tartalmaz, melyeket néprajzkutatók korábbi expdedícióik alkalmával a helyi falvakat járva összegyűjtöttek. A meséket oroszra és finnre is lefordították, s a híres orosz Tamara Jufa grafikus illusztrációi díszítik.

Nyina Jadnye új könyve

Nyina Jadnye - nyenyec írónő, 1946-ban a Tazovi Körzetben született rénszarvastenyésztő családban. Könyveiben általában a hagyományos nyenyec életről ír. Az orosz írókör tagja. "Kiválasztott" címmel megjelenő könyvét december közepén mutatták be Szalehardban.

Udmurt dalgyűjtemény - Rimma Dementyeva saját szerzeményei

A gyűjteményt december 30-án mutatták be Udmurtiában. Rimma Dementyeva korábban Asalcsi Oki verseit is megzenésítette. Azon kívül, hogy dalt szerez még verseket is ír. Első versei a 80-as években jelentek meg.

Újság a marikról - mariknak

A "Mari világ" c. újság már a második számmal jelentkezett januárban. A magazin változatos tematikájú, többféle információt tartalmaz a marik történelmétől kezdve, a kultúrán át egészen az aktuális problémákig.
A januári szám a mari kormányfő, Markelov köszöntő szavaival indul, ezt különféle írások követik a mari kulturális eseményekről, irodalomról, a Mari Köztársaság területén kívül, diaszpórában élő marik helyzetéről. Mindezeken kívül jelentős fényképanyagot is tartalmaz.

A Rénhíreken olvashattuk, hogy 2009. a Komi nyelv éve, ezt a komik igyekszenek bizonyítani, ezért számos rendezvényt szerveznek.
Nézzük, mi történt a héten komi-ügyben:

Kiállítás nyílt Szorokin életművéről

A Sziktivkari Egyetem komiföldi oktatástörténeti múzeumában Pityirim Szorokin életművét bemutató kiállítást nyitottak meg január 21-én a híres szociológus születésének 120. évfordulója alkalmából. A kiállításon megközelítőleg 300 tárgyat - köztük archív dokumentumokat, leveleket, publikációkat, fényképeket láthatnak az érdeklődők.

Ahogy a kiállítás megnyitóján is elhangzott, Szorokin  az egyik legismertebb kominak számít a világon, mivel ő volt a szociológia egyik alapító alakja.

Fiai most azon fáradoznak, hogy örökségét Komiföldre visszajuttassák.

Komiföldnek is nagy tervei vannak Szorokinnal: szeretnének létrehozni egy róla elnevezett szociológiai kutatóközpontot, emellett egy állandó kiállítást is fenntartani, konferenciákat szervezni, az egyik most épülő sziktivkari lakónegyedben pedig a híres szociológusról egy utcát elnevezni.

Tudnivalók Szorokinról röviden (angolul) itt.

Érdekes komi szótár

A napokban látott napvilágot a "Komi állatnevek szótára". Az érdekes mű Jevgenyij Cipanov nyelvész kutatómunkájának ereménye. Ez az első olyan szótár, amelyben megtalálhatók a hagyományos és a szerzői állatnevek.

A nyelvész meggyőződése, hogy a komi nyelvben sokáig megőrződnek az állatok becenevei, melyek azonban napjainkban antropomorfizálódnak. Ez a folyamat főleg a kutyák elnevezésében érhető tetten.

A szótárt főleg kutatóknak, oktatóknak, diákoknak ajánlja.

Születésnapi kiállítás

Szosznogorszk körzetben Jakov Rocsev író születésének 100. évfordulóját ünnepelték.
Az író szülőfalujában Uszty-Uhtban különféle rendezvényeket is szerveztek. Január 23-án például irodalmi estet tartottak, ahol egy rövid megemlékezés után dalok következtek, majd pedig a könyvtár dolgozói bemutatták azt a saját összeállítású CD-t, amely a Rocsev életével kapcsolatos dokumentációt, bibliográfiát is tartalmazza.

Fogalmazásverseny

Január 20-án indult az a fogalmazásverseny, melyen különböző életkorú komi gyerekek vesznek részt, s amelynek célja, hogy a komi nyelv használatát népszerűsítse. A különböző korosztályok eltérő témában írják majd "műveiket", amelyek közül a legjobbakat nyomtatásban is megjelentetik.

A verseny egyébként hivatalosan is részét képezi "A Komi Köztársaság Államnyelveiről" szóló törvényben foglaltak megvalósításának, vagyis, hogy a komi nyelv iránti érdeklődést felkeltse, és használatát népszerűsítse a fiatalok körében.

Több mint 800 találós kérdés

Több mint 800 orosz és komi nyelvű találós kérdés került bele a "Komi népi találós kérdések" gyűjteményébe, amely a Komi Köztársaság kommunikációs ügynökségének a megbízásából került nyomtatásba.

A gyűjtemény egyik szerkesztője a Komiinformnak elmondta, hogy 1975 óta nem jelent meg hasonló kiadvány komi nyelven. A kötetben folkloristák és nyelvészek gyűjtései - 1916-tól napjainkig - kaptak helyet.

Háromnyelvű receptgyűjtemény

Január 30-án mutatják be Sziktivkarban a Komi Kulturális Központban a három nyelven íródott (orosz, komi, angol) hagyományos komi recepteket tartalmazó gyűjteményt.
Az ízes kötet kiadását a Komi Belpolitikai Minisztérium támogatta.

A gyűjtemény a legősibb és kevésbé ismert recepteket is tartalmazza a köztársaság egész területéről.