Magyar delegáció a Jugor Állami Egyetemen
Június elején magyar delegáció látogat többek közt a Jugor Állami egyetemre abból a célból, hogy együttműködési nyilatkozatot írjon alá. Az együttműködés ezúttal a Jugor Álllami Egytem és a Budapesti Egyetem között jön létre.
A két oktatási intézmény az együttműködés részleteit munkatervben rögzítette.
A Jugor Állami Egytem egyébként 2003. óta kapcsolatban áll a Szegedi Egyetemmel és a budapesti ELTE-vel is, mely együttműködés keretein belül hallgató- és tanárcserére van lehetőség.
A két oktatási intézmény az együttműködés részleteit munkatervben rögzítette.
A Jugor Állami Egytem egyébként 2003. óta kapcsolatban áll a Szegedi Egyetemmel és a budapesti ELTE-vel is, mely együttműködés keretein belül hallgató- és tanárcserére van lehetőség.
ugrainform.ru//index.php
Kongresszusi hírek
Az Oroszországi Miniszterelnöki Hivatal hivatalos honlapján közzétették azt a listát, melyen az V. Finnugor Világkongresszusra bejelentkezett újságírók neve olvasható. E lista alapján 452 újságíró, fotós, operatőr, és egyéb szakember fogja a médiát képviselni a kongresszuson.
ugrainform.ru//index.php
Karjalai nyelvi helyzet
A Karjala területén élő finnugorok 50%-a nem tartja anyanyelvének saját népének nyelvét, és nem hisz abban sem, hogy az iskolák újra tudnák ezt a nyelvet éleszteni. Erről szólnak egy nemrégiben végzett szociológiai felmérés adatai. A felmérésben 831 tizenöt évnél idősebb személy vett részt.
A megkérdezettek közül a karjalaiak 48,1%-a, a vepszék 40,3%-a, és a finnek 34,4%-a tartja saját népének nyelvét anyanyelvének.
Az iskolák a nemzeti nyelvek felélesztésében és fejlesztésében játszott szerepét a karjalaiak 44,7%-a, a vepszék 59,7%-a, a finnek 58%-a látja optimistán.
A megkérdezettek másik része úgy tartja, hogy ebben a kérdésben az évek során semmi sem változott, sőt inkább beszűkült az iskolák ilyen téren való tevékenysége.
A kérdőívben emellett rákérdeztek arra is, mit gondolnak a válaszadók nyelvük veszélyeztetettségéről. A finnek és vepszék 2/3-a úgy tartja, népének nyelve nincs veszélyben. A karjalaiak viszont kevésbé optimistán látják saját nyelvük helyzetét. A megkérdezettek fele mondta csak, hogy anyanyelve biztonságban van, viszont egyharmaduk kifejezetten kritikusnak látja a helyzetet.
A megkérdezettek közül a karjalaiak 48,1%-a, a vepszék 40,3%-a, és a finnek 34,4%-a tartja saját népének nyelvét anyanyelvének.
Az iskolák a nemzeti nyelvek felélesztésében és fejlesztésében játszott szerepét a karjalaiak 44,7%-a, a vepszék 59,7%-a, a finnek 58%-a látja optimistán.
A megkérdezettek másik része úgy tartja, hogy ebben a kérdésben az évek során semmi sem változott, sőt inkább beszűkült az iskolák ilyen téren való tevékenysége.
A kérdőívben emellett rákérdeztek arra is, mit gondolnak a válaszadók nyelvük veszélyeztetettségéről. A finnek és vepszék 2/3-a úgy tartja, népének nyelve nincs veszélyben. A karjalaiak viszont kevésbé optimistán látják saját nyelvük helyzetét. A megkérdezettek fele mondta csak, hogy anyanyelve biztonságban van, viszont egyharmaduk kifejezetten kritikusnak látja a helyzetet.
